OLAJFESTMÉNY HAGYATÉKBÓL...
KÁDÁR BÉLA
ART-DECO CSENDÉLET
SZIGNÓ JOBBRA lent: KÁDÁR BÉLA
Állapota szép korának megfelelő
HORDOZÓ: karton
TECHNIKA: TEMPERA
Mérete: 49X30 cm, kerettel 71X 52cm.
KERETES AUKCIÓ
A 13 cm széles értékes keretet a festményhez ajándékba adom.
A kereten szép hibátlan
állapotú
A FESTŐRŐL
KÁDÁR BÉLA
/Budapest 1877-Budapest 1956/
Élete, munkássága
Szegény zsidó család gyermekeként látta meg a napvilágot, kétnyelvű (német és magyar) környezetbenHúszévesen gyalogosan nekivágott Európának, megismerkedett Európa nagy városaival (München, Párizs), s ekkor határozta el, hogy festő lesz. nőtt fel. A hat elemi után kitanulta a vasesztergályos szakmát.
1899-ben, 22 évesen kezdte meg képzőművészeti tanulmányait a budapesti Iparrajziskolában, 1902/03-as tanévtől a Mintarajztanodában tanult Balló Endre irányítása mellett. 1904-ben Münchenben és Budapesten szabad iskolákba járt. Már 1906-tól szerepeltek rajzai, pasztelljei a Műcsarnok és a Nemzeti Szalon időszakos kiállításain. 1911-ben ösztöndíjjal dolgozott a szolnoki művésztelepen.
Festői pályájának kezdetét az útkeresés jellemezte, Iványi-Grünwald Béla és a neósok mellett Rippl-Rónai József enteriőr képeinek kompozíciós megoldásai és színvilága hatott munkásságára. Figyelt a budapesti nemzetközi kiállításokon megjelenő képekre is, a Nabis-csoport képei és a posztimpresszionisták festés módja keltette fel érdeklődését.
Rózsa Miklós művészeti íróval életre szóló barátságot kötött, az ő Művészházában számos kiállítási lehetőséghez és munkalehetőséghez jutott. Nemes Marcell ezerkoronás díjjal jutalmazta a Művészház Rózsa utcai palotájához készített faliképterveket. A Nyolcak eredményeit is figyelemmel kísérte, főleg a Paul Cézanne hatások irányvonalát.
Az 1910-es években a Százados úti művésztelep egyik műtermében dolgozott. 1914-ben Vágó László tervei alapján átépítették és felújították a Magyar Színházat, ebben a mennyezeti freskó elkészítésére Kádár Béla kapott megbízást (azóta elpusztult). AZ Erzsébet Sósfürdő falfestményeit is ő készítette 1918-ban (azóta elbontva). Az I. világháború végén önálló kiállításai voltak az Ernst Múzeumban és a Műterem Galériában.
Az aktivizmus irányvonalának fórumaival kapcsolatba kerülve az expresszionizmus hatása alá került. Expresszionista műveivel 1921-ben Scheiber Hugóval közösen volt kiállítása Bécsben. 1922-ben a budapesti Belvederében mutatkozott be, s Hevesy Iván kötet írt művészetéről. [1] 1923 és 1924-ben már a német expresszionizmus legjelentősebb kiállítóhelyén, a berlini Der Sturm galériájában lettek kiállítva képei. Önálló bemutatkozását követően Herwarth Walden több csoportos kiállításra hívta meg, így 1928-ban az USA-ban mutatkozhatott be, oda is utazott.
Az 1930-as években hatása alá került az olasz novecento és az ennek megfelelő hazai római iskolaneoklasszicista irányvonalának, klasszicizáló formajegyekkel gazdagított art deco stílusban festette figurális kompozícióit, melyekkel mind művésztársai, mind pedig a közönség körében nagy sikere volt. Rendszeresen a Tamás Galéria időszakos kiállításain szerepelt.
A II. világháborúhoz közeledve a faji üldöztetés miatt neki és családjának is bujkálni kellett, felesége és mindkét fiúgyermeke a holokauszt áldozata lett. A II. világháború után korábbi stílusjegyeit ötvözte munkáiban, egyre dekoratívabb lett. 1949 után a művészeti közéletből kirekesztve, magányban halt meg.
Emlékezete
1971-ben rendeztek tiszteletére emlékkiállítást a Magyar Nemzeti Galériában, majd 2002-ben több mint 150 műből álló gyűjteményes kiállítását rendezték meg a Mű-Terem Galériában. Számos művét őrzi a Magyar Nemzeti Galéria.
Művei (válogatás)
A művész feleségének portréja (1907)
Arcképtanulmány (1909)
Piactér (1910)
Nagybányai templom (1910)
Aktok (1912)
Három akt (1916)
Extázis (1917)
Scheiber Hugó (1918)
Csendélet sakktáblával és pipával (1920)
Konstruktív város (1925)
Vágyakozás (1925)
Eladják a szürkét (1927)
Anya gyermekkel (1930)
Kék-sárga kompozíció (1930)
Lehajló hátakt (1934)
Gitáros lány (1935)
A nagy csendélet (1935-1938)
Feketehajú nő portréja (1938)
Csendélet vörös vázával (1939)
Kötetei
Kádár Béla: Dies irae[2] : huszonnégy tollrajz. Budapest, 1945. 57, 3 p.
Vakarócska : karácsonyi kaland égen és földön / Koroda Miklós ; Kádár Béla rajzaival. Budapest, 1945. 92 p.
A festményről:
Nagyon jó kvalitású mű, gyűjtőknek és befektetőknek egyaránt ajánlom. A fotó sajnos nem adja vissza a festmény valódi szépségét.
A történetéről csak annyit , hogy egy komoly magángyűjteményből származik.
Szakértő által által vizsgálva nincs, ezért garanciát sem tudok vállalni.
SZEMÉLYES ÁTVÉTEL BUDAPESTEN
POSTAKÖLTSÉG: 1990 BIZTOSÍTÁSSAL
Amennyiben bármilyen kérdése lenne, azt kérném még lecitálás előtt tegye fel!!
Kérek minden kedves licitálót, hogy ennek tudatában licitáljanak.
Jelenlegi ára: 1 Ft
Az aukció vége: 2011-10-19 21:00
. Kádár Béla Art-deco csendélet impozáns kerettel - Jelenlegi ára: 1 Ft